Európa egyetlen homorú fővárosa, ez járt a fejemben, mikor a női mosdó tükrébe néztem, tudjátok, van ilyen, hogy az ember fülében az éppen utoljára hallott mondat legutolsó része zümmög elhessenthetetlenül, apró, ártalmatlan, de idegesítő rovar, annyira azért nem zavaró, hogy vegyem a fáradságot, és megpróbáljam elkergetni.
Ahhoz képest, hogy társasutazás, nem panaszkodhatom. Nincsenek nagy igényeim, akit a többiek a kelleténél jobban idegesítenek, ne üljön buszra ötven emberszabásúval. Mi tagadás, összegyűltek a legidegesítőbb típusok.
Itt a nyugdíjas könyvelő nadrágtartóval, Jávor Pál-bajusszal, minden évszámra rákérdez, és a válasz hallatán ciccegve csóválja a fejét, jegyzetel a noteszába, naná, hogy a város kazamatarendszere nem lehet negyvenezer négyzetméter alapterületű, és a templomtorony dőlésszöge is gyanús neki statikailag, továbbá kizárt, hogy a volt kolostorépület még a kilencvenes években is börtönként funkcionált. Hiba van itt a kréta körül.
Itt a lelkendező liba, rövidítve LL, aki útközben pillagöndörítőjével, szemöldökkihúzójával, körömlakklemosójával, sminkjével, alapozójával, barnítókrémével van elfoglalva, és konkrétan nem érdekli, hogy konkrétan behánysz az ő konkrét parfümjének és körömlakkjának összekeveredő illatától. Neki minden olyan klassz ebben a csöppike fővárosban, háromdimenziós szempillákkal pislog a BMW-ben furikázó helyi pasasokra, várja kigyúrt hercegét, és szerinte csúúúcsszupi, hogy az egyik használaton kívüli templom szentélyéből körpanorámás loft lesz a város szívében.
Itten van a Pesta bácsi, aki még nem hagyta el faluja határát, de most rászánta magát, hogy öszik egy olyan, hogyhíják, luxusburgert vagy mit, hehe, neki a festői mészkőfalakból faragott bástyák olyanok, mint egy-egy meglehetős fonott demizson, híjj, mi pálinka férne azokba, na, kislány, egy korty hazait?
Itt a hájklassz értelmiségi, aki felette áll ennek a csürhének, Laxmbörgnek ejti a város nevét, és mindenhol van valami okossága, khöm, az ott egy ófelnémet konzol?, khöm, a patak fajlagos vízhozama?, khöm, a migrációs ráták?, hát ő, ugye, csak olvasgat, aztán tud ezt-azt, és közben az utánzat-karóráját csattogtatja, ha ugyanis igazi lenne, hapsikám nem busszal nyaralna.
Itt vannak gyökmagyarék, vissza kéne foglalni Luxemburgot, Zsigmond király nevében odacsesznénk az elpuhult görényeknek, hajdan Nápolyig ment Nagy Lajos, kivágott onnan minden digót, mint a taknyot. Magyaregy éppen Magyarkettőt fotózza mobillal a csodabarokk kápolnácska oltára előtt, Magyarkettő ledobta a bőrkabit, mint egy szégyenlős sztriptíztáncosnő, alóla előbukkan az angyalos-sasos-koronás-címeres póló, ezt jól visszafoglalták, mehet a Fészbukkra.
Na jó, muszáj mindenkit utálnom, csak mert ő elment, csak mert nem voltam elég jó neki, csak mert más jobb volt neki? A falat kaparnám legszívesebben, mint a Neumünster rabjai még a kilencvenes években is, a bőrömet nyúznám le, kibújnék belőle, egy ágra akasztanám, szevasz-tavasz, egyék meg a varjak, a kelleténél mintha több varjú lenne Luxemburgban. Ehelyett persze csak az átizzadt pólót vettem le a vécében, és egy friss kékre cseréltem, megmostam az arcomat, lesimítottam a hajamat. Ha már csak azért is, nélküle is eljöttem erre az utazásra, akkor tessék úgy viselkedni, mint aki új életet kezd, mint aki lapoz egyet, mint aki fejest ugrik a jövőbe.
Kijövet kapóra jött, hogy a busz környéke felbolydult méhkashoz hasonlít, mindenki izgatott volt, gyorsan beavattak, meg kell találni azt az asszonyt, többen beszélgettek vele, kedves, megnyerő jelenség, szőke haj, barna szem, sugárzó életöröm, Istenem, hol keveredhetett el? Oké, addig is másra gondolok, arra, aki most talán a negyvenezer négyzetméternyi folyosó valamelyik mellékágában bolyong, akár egy tébolyult kísértet.
Expedíciók indultak, csatlakoztam a várba kaptató csapathoz, a hegymenet segíti a felejtést, itt a sárkányos víznyelő, itt a lesüllyedő járda, mely valójában rakodólift, és ellátja a vendéglőt alapanyagokkal, a katedrális tornya, a nagyherceg palotája, ha nincs kinn zászló, távol van a főnök. Mindezeket vezetőnk mondta, a konzulátusnak is tolmácsol, jó pár magyar lányt csaltak már ide ki, prostitúcióra kényszerítik őket, hátha ezt a nőt is elrabolták, alig van helyi bűnözés, de a nemzetközi maffiák keze ide is elér. Azért sem gondolok a szemére, az illatára, a testére. Felejteni jöttem, nem emlékezni. Az egész csapat izgul, nem rossz emberek ezek, csak meglegyen a nő.
Ne már, barna póló volt rajta, I AM YOUR GIRL felirattal? Most mondják? Vagyis fél órája keresem elszántan saját magamat, csak mert trikót cseréltem, a vezetőnk meg nem tud számolni?
